MTI

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: "a megkövetés és a kibeszélés teszi lehetővé, hogy a fájdalmak batyuját letehessük és megbékéljünk". Rámutatott: Közép-Európában a társadalmi rendszerváltás tette lehetővé, hogy "erről a témáról egyáltalán beszélni lehessen". "Az Alkotmány módosítása 1989 őszén megfogalmazott valamit, ami úgy szól, hogy a magyarországi és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, azaz mindenki egyenrangú állampolgár" - mondta.

 

A kiállítás címével kapcsolatban rámutatott, hogy épp a Parlamentben hangzott el egykoron egy politikus szájából a magyarországi németekkel kapcsolatban: egy batyuval jöttek az országba, így egy batyuval kell távozniuk is. "Bíztam benne, hogy eljön a pillanat, amikor ezt kibeszélhetjük magunkból, tehetünk gesztust egymás felé, fejet hajthatunk azok előtt, akik ezt átélték, vagy hozzátartozói előtt" - emelte ki a házelnök. Hozzátette: a történelemben nem lehet meg nem történté tenni pillanatokat, viszont "lehet ezekben a pillanatokban hosszú idő távlatában olyan megbékélést találnunk a lelkünkben, ami talán új időket, új lehetőségeket teremthet a megbékélésre". Szili Katalin külön köszönetét fejezte ki az MTI-nek az archív fotókért.

 

Schuth János, a Magyarországi Német Nemzetiségi Írók és Képzőművészek Egyesületének elnöke a hazai németek történelmét ismertette. Mint rámutatott, többségük a török hódoltság után érkezett az országba. A XVIII. század végére lélekszámuk meghaladta az egymillió főt, s virágzó kultúrát, iparművességet teremtettek. König Róbert kiállításával kapcsolatban kiemelte, hogy egy olyan alkotó munkásságát láthatjuk, aki metszetein, grafikáin "népcsoportunk történelmének művészi feldolgozásán fáradozik." "A magyarországi németség mélypontját, s egyben a magyar-német együttélés katasztrófába torkollását már többször tematizálta" - emelte ki az alkotóval kapcsolatban Schuth János.

 

A tárlaton felvonultatott ötven grafika címeit sorolva, Schuth János rámutatott, hogy ezek némelyike "megdöbbent, felkavar, gyászos emlékeket idéz" azokban, akik átélték a magyarországi németek 60 évvel ezelőtti elűzését, s az itthon maradottak meghurcolását. A grafikai kiállításhoz kapcsolódóan bemutatják az Országgyűlés Könyvtárából őrzött korabeli dokumentumokat: a kitelepítendők névjegyzékét, könyveket, újságcikkeket.

 

Az MTI archív fotói bemutatják az 1945. május 13-i, a sváb lakosság kitelepítését követelő ceglédi felvonulást, majd a németek 1946-os kitelepítését. A fényképeken látható a távozásra kényszerített családok készülődése, várakozásuk a békásmegyeri HÉV-állomáson. Némely fotó bemutatja az elhagyott portát, a hátrahagyott német javakat, az egyik - akkor propaganda céllal készült - képen pedig matyó népviseletbe öltözött magyarok láthatók, akik a kitelepítettek házaiba készülnek beköltözni.

 

(MTI)